| الوصف: |
A semlegesség elve számos vitát generál maga körül. A különböző nézetek képviselői más-más fogalmi meghatározásokat társítanak a semlegesség elvéhez, azonban a lényegi elemei között mégis egyezés figyelhető meg. Az államnak semlegesnek kell lennie polgárok jó életre vonatkozó nézeteivel kapcsolatban, nem részesítheti előnyben egyik jó életre vonatkozó felfogását sem, mert ez alkalmas lehet az állampolgárok közötti különbségtételre. Magyarországon a semlegesség elvének alkalmazása a választási eljárással kapcsolatos joggyakorlatban meglehetősen problematikus. A választási kampányok szempontjából ezen elvek lényege és jelentősége a kampányeszközökben és a kampánykommunikációban nyilvánul meg. A hozzá szorosan kapcsolódó esélyegyenlőség alkotmányos alapelv, ezáltal törvény mondja ki, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Tehát amennyiben sérül az esélyegyenlőség elve, az alapján a semlegesség elve is sérül. Azonban az évek elteltével ezen elv alkalmazása a joggyakorlatban egyre jobban elbizonytalanodott. Hiszen míg a Kúria joggyakorlatában alkalmazza a semlegesség elvét és körülírja annak tartalmát, addig az Alkotmánybíróság joggyakorlatából ez nem olvasható ki. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Alkotmánybíróság más szemszögből vizsgálja ezen elvek érvényesülését. Hiszen amíg Magyarország Alaptörvényében nincs konkrét meghatározás a semlegesség elvével kapcsolatban, addig annak alkalmazása és jelentősége a joggyakorlatban kérdéses. Mindezekből kifolyólag az Alkotmánybíróságon áll, hogy hogy hogyan dönt a semlegességi elv és az állam semlegességének kérdésével kapcsolatban, rajta múlik tehát, hogy elveti a semlegességi elv létezését, vagy visszahelyezi azt a jogrendszerbe. ; igazságügyi igazgatási ; BSc/BA |