The authors summarize the medical history of a patient with impaired healing of a wound in the sole of foot. The 63-year-old male patient had a second-degree burn in the sole of the left foot as he stepped on the hot concrete after taking off his slipper. On admission to our department, local wound management had already been started, his wound showed no healing tendency. Bilateral X-ray was performed of his left leg, osteomyelitis was not confirmed, soft tissue drainage was applied, and bacterial culture from the wound confirmed methicillin-resistant Staphylococcus aureus infection. After soaking the leg in water, phlegmon developed on the dorsal part of the foot and the patient had septic fever. X-ray was repeated, and osteomyelitis was confirmed. Enucleation of the hallux of the left foot and metatarsal resection were performed. Wound dressing was exchanged and wound toilette was applied daily, insulin therapy was modified after consultation with a diabetologist. 7 months after the surgery, the wound was completely healed, carbohydrate metabolism of the patient was controlled. Our case draws attention to the importance of informing the patients of potential complications - in this case of the diabetic foot and its proper care. Treatment of ulcer of the lower leg requires multidisciplinary care, which means that the diabetologist and the surgeon has to cooperate in the care of these patients, carbohydrate metabolism should be balanced and regular wound care is necessary. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1727-1730.Absztrakt: A szerzők esettanulmányukban egy nem gyógyuló talpi seb kórtörténetét foglalják össze. A 63 éves férfi beteg papucs levételét követően forró betonra lépett, és a bal talpán II. fokú égési sérüléseket szenvedett. Klinikánkra történő felvételekor már lokális kezelésben részesült, de a kezelés hatására a seb gyógyhajlamot nem mutatott. A lábról kétirányú röntgenfelvétel készült, mely osteomyelitist nem igazolt. Ekkor lágyrész-drenázs történt, a sebből a tenyésztés során methicillinrezisztens Staphylococcus aureus tenyészett. A láb vízben való áztatását követően lábháti phlegmone és septicus lázmenet alakult ki. Ismételt röntgenvizsgálat után az osteomyelitis igazolódott. A bal láb I. ujjának enucleatióját és metatarsusreszekciót végeztünk. Naponkénti kötéscseréket végeztünk, sebtoilettel. Inzulinját diabetológus segítségével módosítottuk. A műtétet követő 7. hónapban a seb teljes gyógyulását értük el, a beteg szénhidrát-anyagcseréje rendeződött. Esetünk bizonyítja, hogy kiemelten fontos felhívni a beteg figyelmét a lehetséges szövődményekre (diabeteses láb és annak megfelelő ápolása). A lábszárfekély kezelése multidiszciplináris összefogást igényel. A kezelés a diabetológus és a sebész együttes munkáját jelenti, szükséges a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartása, valamint a seb rendszeres ellátása. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1727–1730.